Hadad – Kriegsdorf – Hodod
Mészáros Árpád helybeli református lelkész:
— Hadadon nem katolikus svábok élnek. Észak–Erdély egyetlen német nyelvü lutheránus egyházközsége található itt. (Pontosabban az, ami ebböl még megmaradt.) A helybeli németek azt követöen kerültek ide, hogy a XVlll. század közepén, a nagy protestánsüldözések idején (ahelyett, hogy kényszerüségböl más hitre tértek volna át) elmenekültek Németország nyugati részéböl. Ezt követöen az új hazát keresö németeket Wesselényi Ferenc várúr telepítette le Hadadon, ahol éppen kevéssel azelött pestisjárvány pusztított, illetve ritkította meg a lakosságot. A település késöbb a német nyelvü protestantizmus egyik központjának számított.
Balogh Pál A népfajok Magyarországon címü 1902–ben megjelent könyve szerint a Szilágy megyei Mázsa–völgy 4 magyar (Hadad, Hadad–Nádasd, Bogdánd, Szeér) és 3 román (Kis–Nyires, Bábcza, Korond) helysége közül Hadad lakosainak a többsége magyar, legsúlyosabb kisebbsége az itt élök 10–19 százalékát kitevö német, szórványban élnek a helységben románok. Felekezeti népeinek többsége református, 20–29 százaléka lutheránus, szórványban lelhetök fel még itt görög katolikusok, izraeliták és római katolikusok.
Révai Nagy Lexikona 1913–ban megjelent 14. kötetében a Hadad címszó után egyebek között ez olvasható: "kisk. Szilágy vm. szilágycsehi j.–ban, (1910) 2249 magyar és német lak., posta– és távíróhivatallal, távbeszélôvel, takarékpénztárral és 2 hitelszövetkezettel; br. Wesselényi–féle kastéllyal s a Wesselényi–család birtokában lévô angol félvérménessel (...) A Wesselényi–család ösi fészke."
Az 1941–es magyar népszámlálás alkalmával a helységben 2128 lelket, köztük 600 lutheránust írtak össze.
A Szatmár megye települései (Localitãtile jud. Satu Mare) címü 1971–ben megjelent kiadványban Hadad községröl egyebek között a következö adatokat találjuk: az 1966–os népszámláláskor a községben 3476 lelket írtak össze. A lakosok 33,6 százaléka Hadadon (Hodod), 27,5 százaléka Hadadgyörteleken (Giurtelecu Hododului), 20,1 százaléka Lelében (Lelei), 18,8 százaléka Hadadnádasdon (Nadisu Hododului) lakott.
Veres István, Szatmári Hírlap, 1981 június 10–i lapszám: "A hadadi német nyelvsziget ma mintegy 400 fös közösséget jelent."
A Szatmár Megyei Tanács által 1997–ben kiadott Szatmár megye településeinek kismonográfiai kalauza (Ghid micromonografic al localitãtilor jud. Satu Mare) címü kiadvány szerint a községet alkotó négy településen az 1992–es népszámlálás alkalmával 2310 magyart, 986 románt, 125 cigányt, 52 németet és 3 zsidót írtak össze.
Franz Löscher, a hadadi evangélikus templom gondnoka volt (akit a helybeliek "a német harangozó"–ként emlegetnek): — Olyan család, amelynek minden tagja evangélikus, már csak egy él a faluban: a mienk, Löschereké, monta volt. Mi négyen vagyunk. Vegyes házasságban élö itteni evangélikusok még: Balint Anna, Balog Marika, Kallós Mária, Weniger Friedrich. Két özvegyasszonnyal, Hotz Katalinnal és Hotz Annával együtt mostanára összesen tízen maradtunk. Rajtunk, lutheránusokon kívül még 18 olyan német is él a faluban, akik nem a mi templomunkba járnak: a Siegel család 12 tagja pünkösdi vallású (a lányok román fiúkhoz mentek férjhez), további 2 nö meg 4 férfi pedig a baptista imaházba jár (ahol a vallási szertartást magyarul végzik).
